(1973-1988)
1971-ben Bak Imre, Fajó János és Nádler István részletes programot dolgozott ki egy ideális alkotóközösség számára, majd 1973-ban létrehozták a Benczúr utcai szitaműhelyt. Az alkotócsoportként és egyben kiadóként is működő műhely munkájában többek között Keserü Ilona és Mengyán András is részt vett. A klasszikus avantgárd hagyományait felvállalva a modern művészet népszerűsítésére, mindenki számára elérhetővé tételére törekedtek. Programjuk szerint a művészeknek ki kell lépniük a galériák falai közül, hogy a vizuális emberi környezet egészének jobbításával foglalkozhassanak. Ennek lehetőségét teremtik meg az ipar- és alkalmazott művészet műfajai, közülük is elsősorban a sokszorosítás. Max Bill, Kassák Lajos, Nicolas Schöffer és Victor Vasarely szitamappákat adtak ki, és a századelő feledésbe merült, forradalmi avantgárd művészetének (MA folyóirat, orosz konstruktivizmus) szemléletformáló erejét igyekeztek életre kelteni. Feladatuknak tekintették az ipari anyagok esztétikai minőségének kutatását, és a művészetben alkalmazott vizuális jelrendszerek kritikai vizsgálatát. A reklámgrafikától egészen a várostervezésig terjedt aktivitásuk. 1976-ban Fajó János lett a Józsefvárosi Galéria egyik vezetője, és a ~ szellemisége több mint egy évtizeden át nyomta rá bélyegét a galéria tematikus kiállításaira. Az avantgárd és nonfiguratív művészet múltja és jelene mellett hangsúlyt fektettek a design és a művészet közötti határok leépítésére, valamint a vizualitás és a művészet elméleti kérdéseinek bemutatására is.
Válogatott csoportos kiállítások
1976 • Műhely – Budapest, Munkácsy Múzeum, Békéscsaba • Természet – Látás – Alkotás. A szín, Józsefvárosi Galéria, Budapest • A Színes Sokszorosítás Szerepe Korunk Vizuális Gondolkodásában, Józsefvárosi Galéria, Budapest
1977 • Posztervásár, Józsefvárosi Galéria, Budapest • Grafikák egy kórháznak, Józsefvárosi Galéria, Budapest • Műhely – Budapest, Ifjúsági Ház Galéria, Pécs, (kat.)
1978 • 10 éves szimpozion mozgalmunk, Józsefvárosi Galéria, Budapest • Terítékek, Józsefvárosi Galéria, Budapest • Szék, Józsefvárosi Galéria, Budapest • Az Októberi Forradalom grafikái, Józsefvárosi Galéria, Budapest
1979 • Utcabútorok, Józsefvárosi Galéria, Budapest • Zacskó-kiállítás, Józsefvárosi Galéria, Budapest • 1919 művészei, Józsefvárosi Galéria, Budapest • Multipli vásár, Józsefvárosi Galéria, Budapest • Fotogramok, Józsefvárosi Galéria, Budapest • Rend, rendszer, Székesfehérvár
1980 • Síkburkolatok, Józsefvárosi Galéria, Budapest • Jel – jelentés, Józsefvárosi Galéria, Budapest • Tér – kapcsolat – lehetőség, Józsefvárosi Galéria, Budapest
1981 • Műanyag a képzőművészetben, Józsefvárosi Galéria, Budapest • Budapest utcatáblái, Józsefvárosi Galéria, Budapest
1982 • Ékszer,Józsefvárosi Galéria, Budapest • Mű és alkotóelemei, Józsefvárosi Galéria, Budapest • Szín és tér, Józsefvárosi Galéria, Budapest
1983 • A Pesti Műhely 1974-83, Józsefvárosi Galéria, Budapest
1984 • Képzőművészet és animáció, Józsefvárosi Galéria, Budapest • Rendszerek és variációk az öltözködésben, Józsefvárosi Galéria, Budapest
1985 • Konkrét művészet, Józsefvárosi Galéria, Budapest
1986 • Tíz éves az Encsi Alkotótábor, Józsefvárosi Galéria, Budapest
1987 • Kassák emlékkiállítás, Józsefvárosi Galéria, Budapest
1988 • Experimentum és használati tárgy, Józsefvárosi Galéria, Budapest.
Irodalom
HAJDU I.: Beszámoló egy Benczúr utcai műhelyről és egy békéscsabai kiállításról, Művészet, 1976/10.
BAK I.-FAJÓ J.-NÁDLER I.: Javaslat experimentális alkotóközösség létrehozására (kat., 1977, Pécs)
FÁBIÁN L.: Műhely – Budapest, (kat., bev. tan., 1977, Pécs)
MENYHÁRT L.: Bűvös kockázat. Beszélgetés Fajó Jánossal, Művészet, 1981/10.
P. SZABÓ E.: Játszódó macskák, Magyar Ifjúság, 1982. február 6.
FAJÓ J.: A Pesti Műhely (leporello, 1983, Józsefvárosi Galéria, Budapest)
KECSKEMÉTI K.: Fluctuat, nec margitur. Beszélgetés Fajó János festőművésszel, a Józsefvárosi Galéria
művészeti vezetőjével, Mozgó Világ, 1987/2.
(Hornyik Sándor)
A cikk lejjebb folytatódik.