A Jagelló-kori budai könyvfestészet kiemelkedő alakja. Nevét a zágrábi Főszékesegyházi Könyvtár egy missaléjának 16. század eleji, feloldatlan monogrammal jelzett díszítése és az esztergomi, kétkötetes ún. Bakócz Graduale (Esztergom, Főszékesegyházi Könyvtár) korábban azonos kéztől, ma inkább azonos műhelyből származónak tartott lapjai alapján kapta. A zágrábi missale illusztrációit a 15. században György topuszkói apát, rozsonyi püspök számára még gótikus stílusban kezdték készíteni, az 1498-ban félbehagyott munkát a 16. század elején (majd a 16. században később is) már reneszánsz stílusban folytatták. Az Esztergomi graduale kifestését a 16. század elején kezdték, de befejezetlenül maradt díszítésén később is dolgoztak. A ~ és műhelyének működése mindkét kódexben a 16. század eleji periódushoz, s a vonatkozó címerek alapján az Erdődy–Bakócz család valamely tagjának megbízásához köthető. Megrendelőként a szakirodalomban Bakócz Tamás esztergomi érsek, Erdődy János zágrábi püspök és Erdődy Simon zágrábi püspök neve merült fel. A ~ működési idejét pontosabban a neki tulajdonítható, ill. a köréhez köthető számos 1514–25 között kiállított címereslevél díszítése jelöli ki. Ezek közül kiváló kvalitásával Kanizsai Dorottya 1519-es és Szerdahelyi Imreffy Mihály 1523-as armálisa tűnik ki. A ~t egyes kutatók Giulio Clovio dalmát mesterrel próbálták meg azonosítani, feltételezésük azonban mára megdőlt.
Hoffmann E.: Régi magyar bibliofilek (szerk.: Wehli T.), Budapest, 1992. 147–152., 181., 283., 289. • Érszegi G.–Mikó Á.: II. Lajos király címereslevele Kanizsai Dorottyának és II. Lajos király címereslevele Szerdahelyi Imreffy Mihálynak. In: Pannonia regia. Művészet a Dunántúlon 1000–1541 (kat., szerk.: Mikó Á.–Takács I.), Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1994. 476–478. • Mikó Á.–Rozsondai M.: Graduale I. kötete. In: Pannonia regia. Művészet a Dunántúlon 1000–1541 (kat., szerk.: Mikó Á.–Takács I.), Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1994. 428–433. • Mikó Á.: Reneszánsz. In: Galavics G.–Marosi E.–Mikó Á.–Wehli T.: Magyar művészet a kezdetektől 1800-ig, Budapest, 2001. 212–316.
A cikk lejjebb folytatódik.