Barbara Hepworth neve általában Henry Moore nevével együtt szokott a művészetkedvelők eszébe jutni, sokan tanítványának is vélik, pedig csoporttársak voltak mind tanulóéveik alatt, mind a Seven and Five Society-ben. Barbara Hepworth a Leeds School of Art-ban és a londoni Royal College of Art-ban tanult, majd Olaszországban képezte tovább magát, ahol elsősorban a márvány megmunkálásának módját sajátította el. Ez az út nagy hatással volt további munkájára, sok művén tükröződik a mediterrán színvilág és fény befolyása, valamint a természet és a megmunkált anyag iránti tisztelet és szeretet. 1932-es, franciaországi útja során ismerkedett meg olyan személyiségekkel, mint: Braque, Picasso, Mondrian vagy Brancusi, ez utóbbi keltette fel érdeklődését az organikus és konstruktivista absztrakciót összekötő szobrászat felé. 1933-ben a Unit One csoport tagja lett.
Fontos szerepet játszott az „üreg” bevezetésében a brit szobrászatba, melyet Henry Moore is szívesen használt. Munkái nagy technikai ismeretről tanúskodnak, a formai és minőségi tökéletességre törekvés Barbara Hepworth bármelyik művén egyértelműen felismerhető.
A 2004-es valenciai kiállítás, mely a művésznő születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás-sorozat kissé megkésett darabjának tekinthető, 52 szobrot mutatott be kronológia sorrend szerint.
A cikk lejjebb folytatódik.