Kimsooja nemzetközi szinten az egyik legismertebb koreai művész. 1957-ben született Taeguban, jelenleg New Yorkban él és dolgozik. Munkái között a különféle installációkon kívül fotókkal, performance-okkal és videókkal találkozhatunk. Alkotásainak központi témája a nomádság, emellett főként az én és a mások kapcsolatával, a nő kaotikus világunkban betöltött szerepével, valamint az emberi lény magányával és mulandóságával foglalkozik. Eleinte absztrakt kollázsokat készített, a varrást a rajzzal és a festészettel kombinálta. A kilencvenes évektől kezdve úgynevezett deductive object-eket és installációkat hoz létre. Munkáiban a varrás metaforaként szerepel, a tű, a cérna és az anyag a művész kreatív világának szerves része. Alkotásaiban gyakran szerepel az élénk színű hagyományos koreai ágytakaró, amely Kimsooja számára a nő, a szerelem, a szexualitás, az emberi test, a pihenés, az álom, a termékenység és az egészség szimbóluma. Műveinek tipikus eleme a bottari, a használt ruhákkal teletömött, ágytakarókból készített bála.
Kimsooja 1997 és 2001 között a világ különböző részein játszódó performance-okból készített videosorozatot. Az 1997-es „Cities on the move – 2727 kilometers Bottari Truck” címet viselő munka egy bottarival megrakott kamion 11 napos koreai utazásának történetét mondja el, amely az örökösen határokat átlépő művész életének és a nyughatatlan nomádnak a metaforája is egyben. A videosorozat tagjainak közös motívuma a kamerának hátat fordító és ezzel megközelíthetetlenné váló mozdulatlan női alak a világ különböző nagyvárosaiban: járókelők között állva Tokioban, Shanghaiban, Új-Delhiben, New Yorkban, Mexikóban, Kairóban, Lagosban és Londonban (A Needle Woman, 1999-2001), a járdaszélen alamizsnát kérve Kairóban, Mexikóban és Lagosban (A beggar Woman, 2000), Új-Delhi és Kairó utcáin fekve (A Homeless Woman, 2001) vagy Új-Delhiben egy folyó partján állva (A Laundry Woman, 2000). Kimsooja a 2005-ös velencei biennáléra elkészítette A Needle Woman új változatát, amelyben hat másik város, Patan, Havanna, Rio de Janeiro, Ndjamena, Sanaa és Jeruzsálem szerepelt.
2006-ban Madridban nagyszabású, térhatásokra építő installációt épített a Palacio de Cristal (régi pálmaház) acélszerkezete és üvegfalai közé, „To breathe – A mirror woman” címmel.
Művek közgyűjteményekben
Művei közgyűjteményekben
The National Museum of Modern Art, Tokyo
The Whitney Museum of American Art, New York
The National Museum of Contemporary Art, Athens
MIT, Cambridge, MA
Folkwang Museum, Essen
Magazin 3, Stockholm
Sam Sung Museum of Modern Art, Seoul
The National Museum of Contemporary Art, Kwacheon, Korea
The National Museum of Women in the Arts, Washington D.C
Musee d’Art Contemporain Lyon, FNAC, France
Foundation Musee d’Art Modern Grand-Duc Jean, Luxembourg
Fukuoka Asian Art Museum, Fukuoka
Kunst Museum, Bern
Art Gallery of Western Australia, Perth
Samlung Hoffmann, Berlin
Samlung Ackermans, Dusseldorf
Samlung Monstudio, Cologne
Monsoon Collection, London
Collection Pierre Huber, Geneva
Helga de Alvear Foundation, Madrid
Seattle University, Seattle
Micro Soft Co. Collection, Seattle
Western Bridge, Seattle
Achenbach Collection, Dusseldorf
AG Degussa Co. Dusseldorf