festőművész

Kores Korcsmár Eszter

festőművész

Születési hely:
Születési dátum:
Honlap:

Korcsmár Eszter festészete kétségtelenül a popban gyökerezik, képgrafikusi végzettségéből adódóan ügyes alkimistaként könnyedén gyúrja saját formanyelvvé a képregény, a stencil art és a tipográfia formai elemeit. A magenta, ciánszín és sárga pöttyök raszterhálóján túl, a pop art tiszta színeitől elrugaszkodva Kores ugyanakkor főként pasztell árnyalatokkal operál.

Képeinek három fő rétege van. A három réteg azonban – mintha folyamatos mozgásra késztető lentikuláris képeket szemlélnénk – áttűnik egymásba, nehezen szálazható szét, a rétegek közötti állandó ingázásra és visszacsatolásra ösztönzi a nézőt. A kép első rétege a forma, a motívum. Korcsmár Eszter a népszerű kultúrából és a hétköznapokból meríti alakjait, a Star Wars, a Curious George című rajzfilm vagy pornófilmek képkockái kúsznak át vászonra. Több képén Kores önmaga jelenik meg, egyes szám első személyben osztja meg velünk banális aforizmáit, tömör életbölcsességeit. Mintha egy közösségi oldalra szánt önportrékat és status update-eket vagy önmeghatározásokat látnánk: festmény/mikro/blogging. A képeken feltűnő emberek a társadalmi játék által mozgatott bábuknak, figuráknak látszanak. Pózokba merevedve és magukról nehezen lefejthető szerepet játszva, raszterhálóba szorulva mosolyognak arcunkba. A színpompás popbirodalom mögött tehát mégsem annyira boldog ez a szép új világ.

 

A képek második rétege a szöveges tartalom. A szöveg a képben többnyire nyomatékosít vagy elbizonytalanít; állít vagy kérdez. Lehet politikai jellegű statement, idézet, lírai önvallomás vagy szöveg és kép referenciális viszonyát megkérdőjelező kommentár („ceci n’est pas une pipe”). Amikor Korcsmár Eszternél a vizuálisba beszivárog a textuális, majdhogynem mindegyikről szó van. Reklámokból kölcsönzött üres kapitalista szlogenekre és társadalomkritikára (they play with numbers and treat you like shit) könnyed gag felel (I thought I saw a two-tongued cat), a kép kérdez és felesel, kizökkent megszokott pozíciónkból.

 

A kép harmadik rétege a médiummal való játék, vagyis a raszterháló tudatos, koncepciózus alkalmazása. Mint ahogy a fotográfia esetében a kiélezett katasztrófahelyzetekben amatőr fotósok által készített felvételek dokumentumértékét a kép technikai szemcséssége fokozza, Korcsmár Eszter a szitanyomásos technika médiumbeli specifikumait hangsúlyozza a raszterhálfelnagyításával. A raszter maga a kép lüktető szövete, bázis, háttér és előtér egyben.

 

Korcsmár Eszter munkáin a layerek úgy csúsznak egymásra, mint ahogyan az emlékezés során a múlt rétegei is darabonként sejlenek, fejtődnek fel. Mint amikor reggel, ébredés után próbáljuk homályos, villódzó képkockákból, képzeltnek hitt hangokból és fényekből újraalkotni álmunk szövetét. Korcsmár Eszter képei kérlelhetetlenül mantrázzák ironikus, szubverzív mondókájukat. Miközben kilépünk a csípős hidegbe Bartók Béla útra, még mindig kísért egy mondat, egy szavak nélküli hosszúkás öntőforma, jelek és csöndek negatívja, minden más mondat bele van mondva.
(Tóth Krisztina Esős nyár című verséből)

©Szalipszki Judit
Képek