A londoni Victora and Albert Múzeum (V&A) az interneten készül publikálni azt a listát, amit még a náci Németországban állítottak össze az általuk nemkívánatosnak minősített múzeumi műtárgyakról. A Birodalmi Propagandaminisztérium 1937-38 folyamán mérte fel a német múzeumokban fellelhető, a náci ízlésvilágnak és ideológiának nem megfelelő műveket. Az Entartete Kunst címmel két kötetben megjelent és szétküldött teljes lista végül 16.558, leginkább expresszionista, modern, illetve „zsidó-bolseviknek” bélyegzett művet tartalmazott. A múzeumvezetők általában fejet hajtottak a központi döntés előtt, és száműzték a listára került műtárgyakat intézményükből.
A kétkötetes összeállítás a német városokat vette alfabetikus rendszerbe Aachentől Zwickauig. Az első kötetből (A-G) a Berlini Levéltárban két példány élte túl a második világháborút, a második kötetből (G-Z) azonban sokáig úgy tűnt, nem maradt példány. 1996-ban azonban ebből egy darab mégis előkerült, amit egy Heinrich Fischer nevű műkerekedő özvegye adományozott a V&A könyvtárának. Mind a mai napig titok övezi azonban a kötet kalandos történetét, vagyis, hogy a Bécsből 1939-ben elmenekült Fischer miként juthatott a listához?
A V&A könyvtárában mikrofilmen eddig is kutatható volt a lista, de úgy tűnt, kevesen éltek a lehetőséggel. A V&A élén 2011 óta tevékenykedő stuttgarti születésű Martin Roth amint értesült arról, hogy a kötet a múzeumban „porosodik”, elindította annak digitalizálását, mondván: „Ezt a felbecsülhetetlen értékű forrásdokumentumot nemzetközileg is elérhetővé kell tenni”.
A várhatóan február elején nyilvánosságra kerülő, 480 oldalas teljes lista komoly segítséget nyújthat az olyan művek azonosításához, mint amilyenek például tavaly novemberben kerültek elő egy müncheni lakásból. Ez a lista ugyanis tartalmazza a művek akkori sorsát, általában jelöli azok megvásárlóját, sokszor feltüntetve az eladási árat is, illetve ’X’ szerepel azon művek mellett, amiket egyszerűen megsemmisítettek. Feltételezhetően legalább 5000 „degeneráltnak” ítélt rajzot és festményt égettek el 1939-ben a berlini tűzoltóságon.
Göbbels megtekinti a Degenerált művészet című kiállítást, Berlin, 1938 (forrás: Wikipedia)
Noha a német múzeumok számos nagy értékű műtárgyat vesztettek el a Harmadik Birodalom idején, a még fellelhető műkincsek visszaszerzésére igen kicsi az esély, mivel azok a 30-as évek végén, az akkor életben lévő német törvények szerint kerültek ki az intézmények gyűjteményéből. Abban azonban most segítséget nyújthat a hamarosan megjelenő online adatbázis, hogy a „degeneráltnak” ítélt művek sorsát, útját, jelenlegi fellelhetőségét felkutathassák.
A cikk lejjebb folytatódik.