Kores és Forgó Árpád: két kortárs művész a Gozsdu-udvarban lévő Stopperben. Újabb területfoglalás egy kiadatlan üzlethelyiségben.

Somosi Rita: Hümmögések és objektumok

Kores és Forgó Árpád: két kortárs művész a Gozsdu-udvarban lévő Stopperben. Újabb területfoglalás egy kiadatlan üzlethelyiségben.

2011-02-21

Kores és Forgó Árpád: két kortárs művész a Gozsdu-udvarban lévő Stopperben. Újabb területfoglalás egy kiadatlan üzlethelyiségben.

A kiállítás címét a két művész, Kores és Forgó Árpád adták. A hümmögés Kores legújabb, szöveges részeket is tartalmazó munkáinak alapmotívuma, egyben kísérlet a művön belüli párhuzamos síkok érzékeltetéséhez. Aki ismeri Forgó munkáit vagy csak körbenéz a teremben, az tudja-látja, hogy az itt kiállított alkotások egy része a festék vastag felhordása által válik reliefszerű objektummá. Míg máshol a geometrikus elemek a sík dimenzióival játszva töltik ki be a körülöttük lévő teret.

A két művészt látszólag csak a közös műterem hozta össze. Kores és Forgó Árpád munkáinál azonban számos metszéspontot találni. De mi is lehet közös egy dekoratív, neo-pop stíluselemekkel dolgozó festő és egy reduktív formavilágú konkrét műveket alkotó művész között?


Kiindulásként maga a pont. Kores képeinek ez régóta elengedhetetlen szereplője: méghozzá a pontokból felépülő raszter háló. Kores a Képzőművészeti Egyetem képgrafika szakán végzett, így nem meglepő, hogy a klasszikus nyomdatechnikai eljárásokból indul ki, s ezek felnagyításával, láthatóvá tételével jönnek létre a figuratív és nonfiguratív határán egyensúlyozó munkái. Saját megközelítése szerint egy kép nem figuratív vagy absztrakt, mindenki egyéni látásmódjával fogadja be a képeket. Forgó Árpád munkái is apró egységek hálózatából épülnek fel, legyen szó a festmények hurkásan pasztózus felületéről vagy az objektek, installációk geometrikus struktúrájáról.

Mindketten játszanak a vizuális befogadással, sőt, munkáiknak ez fontos alkotóeleme. Forgó Árpád a szín- és ritmusváltás adta lehetőségeket kihasználva képezi optikai játékait, míg Kores a minták és az abból felépülő ornamentika segítségével kerül kapcsolatba a nézővel. Meg kell találni a kellő távolságot műveik befogadásához, hiszen más–más hatás és látvány vár minket, s ez tölti meg élettel a képeket.


Koresnél a minták közé rejtve jelennek meg az alakok. Bár sokszor felismerhető szereplőkkel találkozunk, főleg ha a mesékből kiragadott alakokra gondolunk, ezek nem konkrét személyek, inkább általánosított figurák. Az egyetemi évek elején készült Divide myself című kép a most kiállított sorozata kiindulási pontjának tekinthető. Ez volt az első olaj-vászon kísérlete, s a képi tartalom nyomatékosítására már megjelent a szöveg is rajta. Szitanyomataiban, illetve egyes alkotások elnevezéseiben azóta is fel-felbukkan a szöveges elem, amihez most a Hümmögésekkel tért vissza.

Forgó Árpád a tájképektől, konkrétan a természeti adta formák rendezettségétől jutott el a geometrikus struktúráig, majd az anyag és annak árnyéka révén kaptak munkái újra több dimenziót. Térbeli játéka révén a festék vált munkái főszereplőjévé, amit a színek játéka és a ritmusok váltakozása is hangsúlyoz. Ugyanakkor ebbe a strukturált világba a „szándékos” rendetlenség visz némi játékosságot.


A sort még lehetne folytatni, de hogy a műteremhez visszatérjünk: talán mégsem véletlenül dolgoznak ők ketten együtt. Reméljük, hogy a válság még eltart egy ideig és számos kiállításon találkozunk még a Stopperban. (A Stopper műterem a Gozsdu-udvar egyik kiadatlan üzlethelyiségéből lett kialakítva.)

Stopper, Gozsdu-udvar, D-E átjáró
2011. február 18–28.

Szerző: artPortal
Forrás: © Somosi Rita

Hozzászólások