A British Library digitalizálni fogja a világ második legnagyobb atlaszát, a Klencke atlaszt. Az atlasz 178×105 cm, 11 cm vastag, és bár még nem mérték meg a súlyát, de legalább 100 kg, mert hat ember kell a mozgatásához, noha kerekkel is felszerelték a múlt században.
A Klencke atlasz 1660-ban készült, a holland térképészet aranykorában, Blaeu, Hondius és más hírneves térképészek 37 térképét tartalmazza, elvben kivehető és falra akasztható formában. Az atlasz holland kereskedők ajándéka volt az angol forradalom után frissen trónra került II. Károly angol királynak. A hatalmas kötetet Johannes Klencke cukorkereskedő vitte el a királynak, ezért róla nevezték el a későbbiekben. A király amatőr térképész is volt, és gyűjteménye féltve őrzött kincse lett a munka.
A British Librarynak III. György angol király ajándékozta 1828-ban, teljes térképgyűjteményével együtt, amely 50 ezer darabból állt. III. György volt talán a legkomolyabb térképgyűjtő, sőt térképmániás angol király. Szenvedélyére jellemző, hogy nem pusztán vétellel gyarapította a gyűjteményét, hanem szimpla lopással is, azaz nem ismert gátlásokat vágya kielégítésére. A lopás egy királynál úgy nézett ki, hogy a neki meg-vagy bemutatott térképeket, különböző brit katonai felmérések eredményeit, egyszerűen nem adta vissza a tulajdonosuknak. Mivel Anglia hatalmas gyarmatbirodalom volt, számtalan izgalmas és fontos térképhez jutott hozzá, többek között Florida 7 méter hosszú térképéhez, ami egy neves német térképész, John William Gerard De Brahm munkája. III. György a gyűjteményét hálószobája közvetlen szomszédságában őrizte, és szolgái elbeszélése szerint képes volt éjszaka is átlopakodni kedves térképeihez, és azokat tanulmányozni. A király szenvedélyére jellemző, hogy utazni nem nagyon szeretett, és képzeletben, a térképein keresztül járta be a világot.
A Klencke atlaszt az 1950-es években újrakötötték és restaurálták, ekkor kerültek az aljára a pici kerekek, amelyekkel, ha már álló helyzetbe hozták, viszonylag ügyesen lehet mozgatni, kinyitni a kötetet. A könyv kinyitva 176 x 231 cm nagyságú. Egészen 2012-ig a Klencke atlasz volt a világ legnagyobb atlasza, amikor is az ausztrál, Millenium House Earth Platinum című kötete letaszította trónjáról. Az atlasz 180×140cm, 150 kg és 128 lapos, és 31 példány készült belőle. Méterei természetesen impozánsak, de értéke, jelentősége meg sem közelíti a Klencke atlaszét, amelyet a nagyközönségnek először 2010-ben mutattak be egy kiállításon.
Az atlasz digitalizálása egy komolyabb projekt része. A British Library 4,5 milliós térképgyűjteményéből 80 igen ritka és fontos térképet szeretne digitalizálni. A projektet részben egy gyűjtő és kereskedő, Daniel Crouch finanszírozza, de e percben, ahogy Tom Harper, az intézmény legértékesebb térképei gyűjteményének kurátora elmondta, még 500.000 angol font (kb 214 millió forint) hiányzik ahhoz, hogy megkezdhessék a munkát.
A digitalizálás módszere, technikai igényei is kérdést jelentenek, az atlasz mérete és súlya miatt. A későbbiekben pedig az internetes publikálása sem lesz egyszerű feladat, hiszen ha csak egyetlen térképet fotóznak, digitalizálnak ekkora méretben, a fájl nagysága több gigabájt lesz. De éppen az atlasz mérete miatt eddig a kutatása is nehézkes volt, így internetes publikálása könnyen hozzáférhetővé teszi majd ezt a különleges munkát.