Saját pártjában is sokan ellenzik, de Trump fel akarja számolni a Nemzeti Művészeti Alapot (NEA) és a Humán Területek Nemzeti Alapját (NEH). Minimális megtakarítás, de megaveszteség a

Trump beszántja a földbe az amerikai NKA-t?

Saját pártjában is sokan ellenzik, de Trump fel akarja számolni a Nemzeti Művészeti Alapot (NEA) és a Humán Területek Nemzeti Alapját (NEH). Minimális megtakarítás, de megaveszteség a kultúrának.

2017-02-28

Update, március 18.:

Donald Trump március 16-án nyilvánosságra hozta a 2018-ra vonatkozó hivatalos költségvetési javaslatait, melyek között valóban szerepel a NEA megszüntetése. Bár az elnöki javaslattól a jövő évi költségvetés elfogadásáig még igen hosszú út vezet és az igazi lobbymunka a javaslat megtorpedózására csak most kezdődik, az elnöki bejelentéssel mindenképpen tovább romlottak e fontos intézmény túlélési esélyei.

Nem Trump az első elnök, akit zavar a Nemzeti Művészeti Alap (National Endowment for the Arts, NEA) léte, előtte már többen próbálkoztak az 1965-ben, Lyndon B. Johnson elnöksége alatt létrehozott alap megszüntetésével, vagy legalábbis költségvetésének megnyirbálásával. A legtöbb elnöknek ez olyankor jutott az eszébe, amikor az alapot – sokszor egyébként teljesen indokolatlanul – olyan kulturális eseményekkel vagy műalkotásokkal hozták összefüggésbe, melyek sértették a konzervatív értékrendet, vagy amikor a művészek alkotásaikkal „túl sokat politizáltak”.

A legmesszebb Reagan jutott, akinek elnöksége alatt a Képviselőház 217:216-os, azaz a lehető legszorosabb eredménnyel megszavazta a NEA felszámolását, végül azonban újratárgyalták a kérdést és az intézmény megmenekült. Az alapnak szánt összegek kurtítására azonban a 80-as években és a 90-es évek elején több alkalommal is sor került. Obama megválasztása óta viszont a NEA éves költségvetése meglehetősen stabil, 148 millió dollár körül alakul, ami az USA szövetségi büdzséjének 0.003%-a.

 

Screenshot a NEA-t bemutató rövidfilmből. Forrás: youtube

Az amerikai kulturális szférában ez nem számít nagy összegnek – időnként egy mecénás egymaga többet ad egy projektre, s ennyi pénz nem lett volna elég tavalyelőtt Picasso Algíri nők című festményére sem a Christie’s New York-i árverésén – de az alap feladata nem is a kultúra „eltartása”. Egy alapvetően magán mecenatúrára épülő kultúrafinanszírozási rendszerben sokkal inkább azoknak a helyi, túlnyomó többségében távolabbi vidékeken, kisebb településeken születő kezdeményezéseknek a felkarolása, amelyek más forrásokból nem vagy csak nagyon szerény keretek között számíthatnak támogatásra, s melyek számára 10 vagy 20 ezer dollár a túlélést biztosíthatja.

Mindez azt is jelenti, hogy a NEA megszüntetése pontosan azokat érintené a legérzékenyebben, akik zömmel Trumpra szavaztak. Kezdetben az a hír járta, hogy Trump Sylvester Stallonét szemelte ki az alap irányítására – ebben legalább annyi jó hír volt, hogy ez esetben az intézmény nem szűnt volna meg. Stallone egyébként gyorsan bejelentette, hogy hozzá ilyen felkérés még nem jutott el, s ha eljutna, sem vállalná. Később azonban mindinkább az alap megszüntetése került előtérbe, mert az az elnök tanácsadói szerint „felelőtlenül herdálja a közpénzeket”. Trump több korábbi kijelentése jelzi, hogy már akkor sem volt a NEA nagy barátja, amikor talán még ő maga sem gondolt arra, hogy egyszer az ország elnöke lesz.   

A NEA számára sovány vigasz, hogy nem egyedül szerepel a megszüntetésre ítélt szervezetek, projektek listáján. A hozzá legközelebb álló „áldozatjelölt” a hasonló összegből gazdálkodó Humán Területek Nemzeti Alapja (National Endowment for the Humanities, NEH), ami főként a történelem, a vallástörténet, a nyelvészet, a filozófia, az archeológia, az etika, a művészettörténet és művészetkritika területén finanszíroz projekteket, azaz megszüntetésének kárvallottjai részben ugyanazok az intézmények lehetnek, melyek eddig a NEA-nál is pályázhattak támogatásra.

A NEA évi átlagban 2200 előadást, kiállítást, koncertet, rezidencia-programot és más rendezvényt támogatott, köztük olyan speciális projekteket is mint például a san bernadinoi börtön művészeti workshopja, egy, a bevándorlók és menekültek számára összeállított zenei program Nebraskában, vagy egy hajléktalan háborús veteránok bevonásával született performansz Connecticutban.

Paul Weston többek között a No című munkáját küldte el Trumpnak. A művész jóvoltából, forrás: artsy.net

Trump tervével szemben széleskörű ellenállás bontakozik ki, ám kétséges, hogy mindez jobb belátásra bírja-e az elnököt. Huszonnégy szenátor – 20 demokrata párti, két republikánus és két független – nyílt levélben kérte őt, hogy ne számolja fel ezt az „alapvető fontosságú amerikai intézményt”, aminek az oktatásban, a gazdaságban és a nemzeti identitás erősítésében is fontos a szerepe. A Fehér Ház honlapján is megjelent már az a petíció, ami a NEA és a NEH megszüntetése ellen tiltakozik – a dokumentumot elvben bárki aláírhatja, feltételezések szerint ezt több tízezren, de lehet, hogy százezren is megtették már, csak éppen a számláló romlott el, és hosszabb ideje nem mozdul az újabb aláírások után.

Nem tétlenkednek persze a művészek sem, akik egyéni és kollektív akciók keretében is hallatják hangjukat. A festő Paul Weston például elhatározta, hogy Trump elnöksége alatt minden nap elküldi a Fehér Házba vagy a Trump Tower-be egy-egy munkáját, hogy az elnök egyetlen napra se felejtkezhessen el a művészetekről. Egy másik művész, az ausztrál származású Tega Brain pedig egy olyan site-ot kreált, amelyen minden, a NEA által tavaly támogatott projekt tartalmát egy-egy, színesen megjelenő sorban foglalta össze, s ezek egymást folyamatosan váltva láthatók az oldalon.

A NEA sorsa várhatóan márciusban dől el, túlélésének esélyei az elnökkel ugyancsak harcban álló The New York Times cikke szerint meglehetősen rosszak.

Szerző: artPortal
Cimkék: kulturális politika, társadalom,

Hozzászólások
Kapcsolódó cikkek

Hands Off! – El a kezekkel, de mitől és kinek?

Vagy 200 művész és művészetközeli személy közösen jegyzi azt a kezdeményezést, amely a jobboldali populizmussal szemben határozza meg magát. Hands Off Our Revolution! a nevük. De mit jelent mindez?

Így reagált a MoMA Trump beutazási tilalmára

Elegánsan, de határozottan reagált a világ egyik legfontosabb modern művészeti múzeuma a hét, többségében muszlimok által lakott ország polgárainak kitiltásárta.

Sztrájk, kiállítás, tüntetés: művészdemonstrációk Trump beiktatása körül

Még az is lehet, hogy megáll az élet a művészeti helyszíneken az USA-ban, január 20-án. De ami biztos: a nőművészek odacsapnak, másnap pedig ott lesznek a 100 ezer tüntető nő között, Washingtonban.