A cikk címét perszer nem sportnyelven kell érteni: a futballsztár eredeti, római harci díszben volt látható az Ural Vision Galériában (UVG), a Falk Miksa utcában. Itt mutatták be a Ludwig Múzeum Abszolút szépség kiállításával párhuzamosan a mai orosz képzőművészet egy irányzatának, a szentpétervári új akadémizmus-hoz tartozóknak más alkotásait: Hidegség és Szépség címmel.
A kiállítás – szervezésében az UVG részt vett, nemcsak beszállítóként – a mozgalom történeti hátterét, fejlődését reprezentálta. Jelenleg a Post Scriptum (10.01-11.27.) című tárlat fut, részben az ott is szereplők más alkotásait, mellettük pedig olyan fiatalokéit mutatja be, akik folytatják a korábbiak vonalát, és a kortárs szcénában képviselik az új akadémizmust.
Olga Tobreluts: Adam and Eva 2010 mixed media 180×90 cm
Az említett kép része Olga Tobreluts Új mitológia című anyagának, ezen belül annak a sorozatnak, melyben mai „hősök” a régi idolokat elevenítik fel. A focista így került egy „csapatba” Ronaldinoval és a rocksztár Prince-szel. A „légionáriusok” eljutottak Londonig, a Tate Modernbe, ma pedig már a pesti Ludwig gyűjteményét gazdagítják. A sorozat fordítottját is elkészítette a művész: demitizálásként Aphrodite, Apollo és Hermész antik szobrait öltöztette mai divatos ruhákba.
A Lacoste pólót viselő Antinous lett a fő kiállítás reklámja. Iasonnak és Odisszeusznak pedig mai névtelen fiatal a modellje. Ezen is túlment a deszakralizálással: Évának a mai Madonna, Ádámnak Elvis Presley adott arcot, a testek viszont a klasszikus arányokat, formákat követik. Az új irányzat az ideákat keresi, visszanyúlva Platonig, a reneszánszig, és foglalkoztatta a 18. századi Winckelmann esztétikája is. Emellett a 20. századi pop-art, a fotorealizmus is hatással volt a 80-as évek végén indult szentpétervári képzőművész nemzedékre. Vezetőjük Timur Novikov volt, hirdette a klasszikus esztétikum megőrzését a kortárs művészetben.
A szépség- és ideálkeresésben gyakran átlépik a festészet és a fotó határát, bár előbbi ugyan több lehetőséget kínál a valóság idealizálására – Georgij Gurjanov szerint. Másrészt a technikai retro mellett – mint például a fotóban a gumi bikromat nyomatok Andrej Medvegyev archaizáló képein – újítanak is. Használják a computer technikát, a 3 D-t. Leginkább Tobreluts, aki a festést is komolyan veszi, neoklasszikus vásznain kombinálva absztrakciós kísérletekkel.
Olga Tobreluts: Legionery 2. 2006 print on metal auto lacquer 90×60 cm
A formák játéka, gyakran zsúfoltsága, a kiállított képek többségének mérete, a barokk allegórikus festészetére emlékeztet, mitológiai témába bújtatva a valódit. Nemcsak a barokk szobrokról, klasszicista épületekről, tárgyakról készült képek, fotók: Ilja Arhipenko, Sztaniszlav Makarov, Jegor Osztrov, Anton Glikin művei, de a festmények is, Oleg Maszlov, Viktor Kuznyecov munkái. A teátrális, bukolikus, idealizált jelenetekben a szereplők gyakran az új akadémia tagjai, a művészi tevékenység és a szépelgés határán mozogva.
A narcizmus az irányzat egyik eleme, ezért vette fel Vladislav Mamisev-Monroe az amerikai filmsztár nevét, kölcsönözve külsejét. A meghökkentésen túl, a klasszikus művészetfelfogás harmóniájával szemben az identitáskeresés egy variációjaként is értelmezhetők, beleértve a képek identitását is: alternatívaként a maszkulinitással, az erővel, a monumentalitással szemben,- vagy akár a feminizmusra való reflexióként.
Olga Tobreluts: Leonardo 2000 print retouch lacquer 180×80 cm
Az Ural Vision Gallery Art galériát 2012-ben alapította Alla és Viktor Losenko házaspár, az urali Jekatyerinburgban. Művészetszeretetük párosult annak támogatásával, és a galériával. Külföldön is ismert szentpétervári művészek bemutatásával nyitottak, majd külföldiekkel, európaiakkal, Tony Craggel, Paul Hornnal, valamint a Blue Nose csoporttal folytatták. Egyéni tárlatokat is rendeztek: Igor Pesztov, Gregory Maiofis, Vitalij Pusnitszkij, Danyiil Arkhipenko és Asztalos Zsolt munkáiból, utóbbinak a 2013-as Velencei Biennálén szereplő anyagából. Tematikus csoportos kiállításuk a gyermekpszichológia kérdéseit vizsgálta 2014 -ben. Még abban az évben rendezték az új akadémisták Komolyság és szépség kiállítását, ekkor született a Ludwig Múzeum-beli kiállítás gondolata.
A budapesti kiállítással szinte egy időben, 2015-ben nyílt meg a galéria filiáléja a Falk Miksa utcában. Mint Losenkoék elmondták, korábban többször jártak itt, „Budapest napsütéses város”, ami fontos a művészeknek, és innen könnyen jutnak bármerre, Európa más országai felé. Tervezi a továbblépést a galéria is, de most a pesti kiállítóhelyen szeretnének berendezkedni, találkozni új érdeklődőkkel, gyűjtőkkel. Ennek jegyében vettek részt az idei Art Marketen is.
A Falk Miksa utcai, decemberben nyíló kiállításon már nem a klasszicizálókat lehet látni. Az álomban történő beszédről „szól” korábban a Velencei Biennálén is szereplő, Kandinszkij-díjas Pavel Peppenstein anyaga, valamint Matvej Szegál, Vlada Trubacseva és Viktor Zaksz munkái.
Nyitókép: Oles Maslov festményének részlete az Ural Vision FB-oldalán