A Newsweek című tekintélyes amerikai hetilap egyik júliusi számában érdekes írás jelent meg, azt állítva, hogy a kábítószerek és a fegyverek után a lopott műtárgyak értékesítése jelenti a világon a harmadik legnagyobb illegális bizniszt.
A lap egy New York-i konferenciáról számol be, melyen az FBI évi 50-100 ezerre becsülte az eltulajdonított műtárgyak számát és 6-8 milliárd dollárra globális forgalmukat. Az ellopott tárgyaknak csak mintegy 10 százaléka kerül elő, s még alacsonyabb azon ügyek aránya, melyek a tettes(ek) felelősségre vonásával zárulnak.
Az Art Market Monitor nem vitatja az eltulajdonított művek számára és azok értékére vonatkozó becslést, de a belőlük levont következtetést, miszerint ez az „üzletág” már dobogós a feketepiaci bizniszek világában, „teljes nonszensznek” tartja. Egy dolog ugyanis az érintett műtárgyak eszmei értéke és egy teljesen másik az az összeg, ami a piacon eladásukból realizálható. A lopott műalkotások egy része gyakorlatilag eladhatatlan, míg más részük csak valódi értéküknél jóval alacsonyabb áron talál gazdára.
Govert Flinck Tájkép obeliszkkel című munkáját a bostoni Isabella Stewart Gardner múzeumból
lopták el 1990-ben; forrás: Wikimedia
A Newsweek cikkéből egyébként kiderül az is, hogy az alacsony felderítési arányban a nyomozó szervek erősen korlátozott kapacitása is szerepet játszik: az FBI-nál például mindössze 16, a Scotland Yardnál pedig 2 főállású és egy részmunkaidős nyomozó igyekszik az ellopott kincsek nyomára bukkanni.
Claude Monet Waterloo Bridge, London című festménye két éve tűnt el a rotterdami
Kunsthalból; forrás: Wikimedia
A cikk lejjebb folytatódik.