Azt hinnénk, hogy Berlin egyik vezető múzeumából az éj leple alatt nem lehet kilopni egy kiállított tárgyat? Egymilliárd forintot érő érme tűnt el a héten a Bode-Museumból. És túl

Vakmerő múzeumi lopás tartja lázban Berlint

Azt hinnénk, hogy Berlin egyik vezető múzeumából az éj leple alatt nem lehet kilopni egy kiállított tárgyat? Egymilliárd forintot érő érme tűnt el a héten a Bode-Museumból. És túl sok a kérdés.

2017-03-31

A Maple Leaf a Kanadai Királyi Pénzverde legnépszerűbb terméke, elsősorban befektetési céllal vásárolt aranyérme, amit különböző címletekben adnak ki. Az eddigi legnagyobb, egymillió kanadai dollár névértékű érme 100 kiló 999,99-es finomságú aranyból készült 2007-ben, átmérője 53 cm, vastagsága 3 cm és összesen 5 példány készült belőle. Az egyik állítólag II. Erzsébeté, akinek portréja az érmét díszíti, a többit magánbefektetők vásárolták meg. Ezek egyikét kanadai tulajdonosa még 2010-ben a berlini Bode-Museumban helyezte tartós letétbe, ahol az a gyűjtemény legfontosabb részei közé tartozó Éremtárban látható. Pontosabban csak volt látható, mert egyelőre ismeretlen tettesek hétfőre virradóra a kora hajnali órákban egy vakmerő akció keretében ellopták a jelenleg 3,7 millió eurót, azaz több mint 1,1 milliárd forintot érő érmét. II. Erzsébet királynő egyébként ezt a példányt is látta, amikor 2015-ös berlini látogatása során a múzeumban járt.

A tetthely: a Bode-Museum a híres Múzeum-szigeten. Forrás: Wikipedia

A Berlini Állami Múzeumok vezérigazgatója kincstári optimizmussal annak a reményének adott hangot, hogy a tetteseket gyorsan elkapják – erre van némi esély – és előkerül az érme is – ez viszont szinte teljességgel kizárt. A tettesek – akikről egyelőre semmi hír, de mindenki többes számban beszél róluk, mert a mázsás terhet aligha tudta egy ember elvinni – jól döntöttek, amikor az aranyérmét szemelték ki, hisz minden más kiállítási tárgy, ami ekkora értéket képvisel, egyedi, legalábbis szakmai körökben jól ismert műalkotás, azaz gyakorlatilag eladhatatlan – nem véletlen, hogy az eltűnt nagyértékű festmények nagy részét, ha sokszor csak évtizedek múltán is, de megtalálják, vagy a tolvajok, hogy a nyomokat eltüntessék, megsemmisítik azokat; pénzzé tenni, ráadásul valódi értékükön, csak a legritkább esetben sikerül őket.

Szakértők szerint csak nagyvárosi legenda, hogy az ilyen műalkotások jelentős részét eleve megrendelésre lopják, de persze ez sem zárható ki teljesen. A Maple Leaf-et viszont akár egy otthoni szerszámosláda eszközeivel is gyorsan fel lehet darabolni és utána – igaz, már némileg profibb technikával, de gyorsan – be lehet olvasztani, ami után már senki nem tudja megmondani, hogy ez az arany ugyanaz, amiből egykor a Maple Leaf készült. Szakértők szinte bizonyosra veszik, hogy a beolvasztásra órákkal a lopás után már sor is került. Az egyetlen vigasz, hogy legalább az egyetemes kulturális örökséget nem érte pótolhatatlan veszteség. A tolvajok elég profinak tűnnek ahhoz, hogy valószínűleg nem fogják az aranyat egy tételben eladni, de apránként értékesítve hosszú távon is jólétet biztosíthatnak maguknak, ha nem csúsznak el egy banánhéjon.

Így volt kiállítva a Maple Leaf a Bode-Museumban. Fotó: dpa, forrás: berliner-kurier.de

Azt most már a közvélemény is tudhatja, hogyan jutottak be a tolvajok az épületbe és milyen úton menekültek utána a zsákmánnyal, de nagyon sok kérdésre nincsen válasz, vagy éppen volna, csak azt – a „nyomozás érdekeire tekintettel” – nem osztják meg a nyilvánossággal. Nem tudni például, működtek-e az elvileg igen korszerűnek számító riasztóberendezések, van-e értékelhető videófelvétel a tettesekről, milyen eszközökkel tudták széttörni a tolvajok az érmét őrző biztonsági üveget, miért nem hallotta senki az őrök közül az éjszakai csendben szétrobbanó üveg igen erős zaját, stb. Nagyon sokan vélekednek úgy, hogy a tettesek belső segítőtársak nélkül nem járhattak volna sikerrel – a nyomozás nyilván ezt is igyekszik majd feltárni. Az épületen belül a múzeum saját biztonsági szolgálata működik, de az objektum külső védelmét egy, a múzeumtól független cég látta el. Annyit a múzeum elárult, hogy az érme valós értékének megfelelően biztosítva volt, ami persze nem jelenti automatikusan azt, hogy a biztosító fizetni is fog, hiszen korántsem egyértelmű még, hogy a múzeum a tőle elvárható gondossággal járt-e el.  

A Bode-Museum egyébként kedden már újra kinyitotta kapuit és, ha csak rövid távon is, de némi hasznot is húz a bűncselekményből: az érme hűlt helyére ezekben a napokban jóval többen kíváncsiak mint korábban magára az érmére.


A Berliner Kurier így rekonstruálta a bűncselekmény feltételezett menetét. Forrás: berliner-kurier.de

Az ügy komoly, nehezen képzelhető el, hogy idővel ne hullanának fejek is a múzeumban, de a berlinieket ebben a helyzetben sem hagyja el a humorérzékük. Az egyik helyi napilap például rendőrségi álfelhívást tett közzé, amiben felszólítják a lakosokat, hogy esténként ellenőrizzék pénztárcájuk és nadrágzsebük tartalmát, nem került-e az ellopott érme az aprópénz közé, a vendéglősöknek pedig haladéktalanul jelenteniük kell, ha a vendégek a borravalót daruval akarják a pultra emelni.  

Berlinben egyébként éves szinten mintegy 250 műtárgylopást regisztrálnak, ezek azonban rendszerint kisebb értékű tárgyakat érintenek. Emlékezetes maradt viszont a charlottenburgi kastélyból 1989-ben ellopott két Carl Spitzweg-festmény esete, ezek mindmáig nem kerültek elő, ellentétben azzal a 9 expresszionista művel, melyeket a dahlemi Brücke-Museumból tulajdonítottak el 2002-ben. Utóbbiaknak sikerült a nyomára bukkanni, a tettesek pedig rács mögé kerültek. 

Szerző: artPortal
Cimkék: múzeumok, műkincsrablás, Berlin,

Hozzászólások
Kapcsolódó cikkek

Műkincslopás Brazíliában

Hidraulikus autóemelővel emelték ki a kaput azok a rablók, akik tegnap hajnalban ellopták a legnagyobb brazil város képzőművészeti múzeumának két legértékesebb műkincsét. A...

Elkészült a világ egyik leghíresebb ellopott festményének másolata

Negyvenhat éve tűnt el Caravaggio Jézus születése Szent Ferenccel és Szent Lőrinccel című műve, és meglehet, sosem kerül már elő. Most azonban tökéletes másolatban újra a helyére került.

Mekkora üzlet a műkincsrablás?

Erről vitatkozik a Newsweek és az ismert műpiaci portál, az Art Market Monitor.