A 2007-ben alapított, több blockbuster kiállításnak (Edvard Munch, Klimt és a bécsi szecesszió) is helyet adó, ugyanakkor rendszeresen kritizált Pinacothèque de Paris magánmúzeum a látogatottság csökkenésére hivatkozva februárban végleg bezárta kapuit, mára jószerével csak a honlap maradt meg belőle. Mint azóta kiderült, a problémák nem a látogatószámnak a tavaly őszi terrorista merényletek utáni radikális visszaesésével kezdődtek; az alapító Marc Restellini már két éve nem fizette a bérleti díjat, és több szolgáltatónak is komoly összegekkel tartozott. Pedig nemrégiben még a múzeum terjeszkedéséről szóltak a hírek, ám az igazság pillanata hamar eljött: a legfrissebb hírek szerint a múzeum alig egy éve megnyitott szingapúri fiókintézménye is bezárt, méghozzá minden előzetes bejelentés nélkül. Az ázsiai intézményt Restellini Yves Bouvier svájci üzletemberrel, a legnagyobb műtárgyszállítási és raktározási társaság tulajdonosával összefogva alapította, aki az utóbbi időben szintén belekeveredett néhány zűrös, egyelőre bizonytalan kimenetelű ügybe.
…amikor még javában zajlott az élet a Pinacothèque de Paris-ban. Forrás: tripadvisor.co.uk
A „nem nyugati”, zömében törzsi művészeteknek szentelt neves Musée du Quai Branly ugyan nem ilyen szomorú okból, de mégis egy erősen vitatott döntéssel került az újságok címoldalára. A múzeum ugyanis alapításának 10. évfordulóján minden valószínűség szerint felveszi Jacques Chirac nevét. A névváltoztatásra, mely az igazgató Stéphane Martin javaslata volt, a tervek szerint még június 20. előtt sor kerül. Ekkor nyílik ugyanis a „Jacques Chirac és a kultúrák közötti párbeszéd” című kiállítás, mely 200 műtárgy segítségével a volt köztársasági elnök ázsiai és pre-kolumbiai művészetek iránti szenvedélyével és a múzeum létrejöttével foglalkozik. A kiállítás kurátora Jean-Jacques Aillagon, Chirac egykori kulturális minisztere.
A tervek szerint Jacques Chirac nevét veszi fel a Musée du Quai Branly. Forrás: Wikipédia
Az elmúlt hetekben Audrey Azoulay kulturális miniszter döntése alapján megújult a Centre Pompidou igazgatótanácsa. Új tag lett a gyűjtő és mecénás Myriam Salomon, Bertrand Lavier művészt pedig Daniel Buren váltotta fel. Thomas Pompidou (a volt köztársasági elnök unokája) és Brigitte Taittinger (a Sciences Po egyetem stratégiai és fejlesztési igazgatója) továbbra is tagok maradtak. A nagynevű intézmény azonban egészen más okból került a lapok címoldalára. Agnès Saal-t, aki 2013 eleje és 2014 májusa között igazgatta a központot, ugyanis ekkor ítélték 3 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre és összesen 7.500 eurós pénzbírságra. Hogy mi volt az igazgató vétke? Saal mindössze másfél év leforgása alatt közel 24 ezer eurót költött taxira, majd a következendő évben, immáron az INA (Institut national de l’audiovisuel) vezetőjeként, további 23.800 euró állami pénzt használt fel ugyanilyen módon.
Van, akit lefelé szállít a Centre Pompidou mozgólépcsője… Forrás: Wikipedia
A Montparnasse egy romantikus, kockaköves passzázsában, a még 2013-ban bezárt Musée de Montparnasse helyén Villa Vasilieff néven egy hibrid kiállítóhely, művészrezidencia nyílt. Az intézmény vezetését Párizs városa a Bétonsalon nevű kortársművészeti központra bízta, a mecénás pedig a Magyarországon is ismert Pernod Ricard cég. A Centre Pompidou segítségével megrendezett, július végéig látogatható, közel 60 kortárs művész, – köztük Camille Chenais, Emmanuelle Lainé, Laura Lamiel – és néhány modern mester (Alberto Giacometti, Pablo Picasso, Man Ray) munkáit bemutató Groupe Mobile nyitókiállítás a szinte ismeretlen Marc Vaux fotóira épül. A Centre Pompidou raktárában sokáig érintetlenül állt Vaux-hagyaték közel 250 ezer, a Montparnasse negyed kulturális életét az 1920-as és 1960-as évek közt dokumentáló üveglapot tartalmaz; ezeket a múzeum idén kezdte feldolgozni. A két intézmény kutatói illetve a kortás művészek olyan kérdésekre próbáltak választ adni, mint hogyan és hol őrizzünk meg egy ilyen anyagot, milyen szempontok szerint dolgozzuk fel azt, hogyan mutassuk be a nagyközönségnek, miközben az információink hiányosak és hogyan kezdeményezzünk párbeszédet más, szintén feldolgozatlan hagyatékokkal.
Műteremlakás a Villa Vasilieff-ben, © Villa Vasilieff
A híres Drouot árverezőházat 2009-ben komoly botrány rázta meg. Az itt dolgozó – az eladásra kínált tárgyak szállításával, aukción való bemutatásával foglalkozó – 110 „cols rouges”, avagy piros gallérosok Párizshoz közeli raktárának átkutatásakor 250 tonnányi lopott műtárgyat foglaltak le. Az eset, nem meglepő módon, azonnal véget vetett Drout-beli tevékenykedésüknek, mellyel azóta a műtárgyak szállítására szakosodott Chenue cég foglalkozik. A botrány kirobbanását követő vizsgálatok hat évig tartottak és április közepén fejeződtek be. Összesen 42 cols rouges-t, négy árverésvezetőt és egy aukciósházigazgatót vádolnak lopással és lopott áruk rejtegetésével, ami 2-5 év börtönnel illetve 10.000-250.000 eurós pénzbírsággal sújtható. A bíróság szeptember elején hirdet ítéletet.
A Drouot aukciósház. Fotó: Jean Charles Dicharr, forrás: bonjourparis.com
Május 3. óta a http://parismuseescollections.paris.fr/ honlapon a főváros vezetése alatt álló 14 múzeum (Musée Carnavalet, Petit Palais, Musée Zadkine, Les Catacombes…) nagyjából egymillió darabos gyűjteményéből több mint 185 ezer műtárgy digitális reprodukcióját találhatjuk meg. A cél a régészeti anyagoktól a kortársművészeti alkotásokig terjedő gyűjtemények egészének feldolgozása, melynek köszönhetően rengeteg, konzerválási okból raktárban tárolt műtárgyhoz is „hozzáférhet” a nagyközönség.
Év végén nyílik meg Párizs központjában a kortárs grafika támogatását szolgáló Drawing Lab, mely magánkezdeményezés hátterében Christine Phal, a Drawing Now vásár alapítója áll. A 150 négyzetméteres térben évi három kiállítást terveznek, a művészeket egy, többek között a párizsi Palais de Tokyo és az Iparművészeti Múzeum kurátoraiból (Daria de Beauvais és Agnès Callu), egy magángyűjtőből (Sandra Hegedus) valamint egy műkritikusból (Philippe Piguet) álló bizottság választja majd ki.
A cikk lejjebb folytatódik.