J. Nagy András Magyarországon született, Dél-Bronxban és Dél-Brooklynban nőtt fel. Nyolc éves korában, édesapja Leica M4 típusú fényképezőgépével kezdett fotózni. Korábban élt Rotterdamban, Los Angelesben, Osakában és New Yorkban, ám már évek óta a Budapesten él és dolgozik, s második kiállításával mutatkozik be.
Fotóin a társadalom különböző valóságait rögzíti, veszteséget, örömöt vagy gyászt. Társadalmi igényekkel, félelmekkel és álmokkal játszik. Múló pillanatokat próbál megragadni: képein bankár sétál hatalmas csomaggal a kezében a Lexington Avenue-n, turista bankautomatánál vesz fel pénz, magyarországi temető látszik borús ég alatt vagy elhagyott gyárépület. A hétköznapi szituációk és jelentéktelen helyszínek mellett fotóival egyúttal valami mást is megmutat: egy olyan elbeszélő formát hoz létre, amelynek közvetítésével a néző a helyzet részesévé válik. J. Nagy fotómunkái ezért túlmutatnak időn, téren és saját kontextusukon.
Művei az utcai fotózás műfajából kiindulva, a fotóriportokhoz és a dokumentum-fotózáshoz kapcsolódva egyrészt saját történetének lenyomatát adják, másrészt összefüggések rendszerét teszik érzékelthetővé, kortárs problémákat felidézve. Mind építészeti helyszíneken készült, mind figurális fotóival, ill. összevegyítésükkel megtöri a klasszikus modernitás szigorúan vett műfaji határait. Bár sokszor használja az avangard fotó eszközeit, munkái – a struktúrákon túl – az egyén érzékenységét, sérülékenységét és a helyzetek lírai potenciálját is kiemelik.
2017. jún.1 – júl. 29.